Nos emberek... azt hinnénk a buszban már nem történhetnek mások. Legalábbis én azt hittem volna. De megint egy olyan történetet kell, hogy elmeséljek, ami nem volt mindennapi:

Egy barátommal tegnap este azaz (2010. március 22.-n) felültünk a 48-as buszra. Kimentünk a végállomásra, hogy lefényképezzük milyen szeméttenger van ott. Nem túlzok majd meglátjátok. Na szóval utazunk egy barátommal a buszon, amikor irdatlan büdöset éreztünk és hallottuk, hogy valaki sprayyel fújja vagy magát vagy valamit... Hátranéztünk, és ott egy gyerek (roma volt, párhuzamosan a székben meg ott ült a testvére, anyja vagyis gondolom, hogy az volt ez nem biztos) fújja festékszóróval a kabátját. De komolyan úgy fújta, hogy közben az egész buszt elárasztotta. A sofőr valami oknál fogva leszarta az egészet, az megállóról, megállóra ment tovább. Előttünk egy fiú, szerencsére kinyitotta az ablakot, és a gyerekre is szólt, meg a velem utazó barátom is, de hát ügyet se vetettek rá. A gyerek miután abbahagyta, szépen lehúzta az ablakot kieregette a fújással keletkező gázt, aztán az üres dobozt, szépen kihajította az ablakon. Az anyja szart az egész ügyre... ( A történet Debrecenben zajlódott)

Emberek! Félre ne értse senki... Főleg ha vannak roma olvasóim.Nem őket járatom le. A történetben igaz, hogy közölni fogom kiről van szó, de én a "Romló világunk" című blogomban, nem különböztetek meg senkit sem. Se magyar embert, sem romát. Hisz nem egy, nem két magyar embert láttam, úgy viselkedni, hogy ajjaj! A másik dolog, hogy "neveket" említeni, lejáratni azzal, hogy kiteszem az arcképét senkit sem fogok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.