Nos, ezt a blogot be kell, hogy zárjam egy olyan blogért, ami azzal foglalkozna ami engem a leginkább érdekel: a mesékkel! Természetesen további történetek kerülnek majd terítékre az "Egy gondolatok egy blogon" című blogomon. Tehát ezen blogok tartalma az előbb említett blogra fog kerülni. Mindenkinek köszönöm aki itt olvasgatta bejegyzéseimet, még ha ebben az évben nagyon kevés is született. Tartsatok velem továbbra is itt:

GONDOLATOK EGY BLOGON
 

Tudjátok sokszor lehet az embernek rossz napja. De az, hogy ezt másokon vezessék le az már szánalom. Történt ugyanis a következő eset:

Egyik nap, nem olyan régen elmentem a Nagyállomásra itt Debrecenben, mert két sorsjeggyel nyertem egy kis pénzt, így hát gondoltam beváltom az újságárusnál. Egy fickó volt ott, nála akartam beváltani a sorsjegyet. A következő történt:

Én: - Jó napot kívánok beváltanám a nyereményre ezeket a sorsjegyeket!

A fickó nem volt a legjobb kedvében, de elveszi a sorsjegyet, nézegeti és így szól:

Bunkó újságárus: - Ha a kódot nem kaparja le így nem tudom beváltani....

Csak nézek milyen kódról beszél, mert ugye én a számokat lekapartam rendesen (Fáraók kincse) bevallom őszintén nem értettem miről beszél.

Én: - Elnézést de itt van 300 Ft-ot nyertem...

Bunkó újságárus: - De értse meg, ezt a kódot kaparja le, máshogy nem tudom magyarázni. Nem olyan bonyolult művelet ez. (Azt azért elmondanám, hogy simán lekaparhatta volna, mert nálam pont nem volt érme, ezért a kulcsomat használtam, mert azután, hogy "szépen" elmagyarázta nekem, hogy miként kaparjam le, félrementem és lekapartam neki a kódot. A probléma utána az volt, hogy a kulccsal sikeresen bele is kapartam a kódba.)

Én: - Megvan a kód, de én nem tudtam, hogy ezzel azonosítják be a sorsjegyet.

Bunkó újságárus: - Jó rendben, de ha most eltudod olvasni nekem a kódot, akkor kifizetem a nyereményed. (Hadd ne mondjam a méregtől már alig láttam)

Ezután szépen elkértem a jegyet, átmentem a szomszédos postára, ahol kb. 1 perc alatt ki is fizették a 300 Ft nyereményemet.

Én nem tudom, az ember már nem várhatja el, hogy normális hangnemben, emberhez méltóan magyarázzanak el valamit. Komolyan mondom már nagyon elegem van az ilyen idióta emberekből. Ha rossz napja van, menjen haza, verje a fejét a falba, de ne a vásárlón töltse ki a haragját. És az egész ország tele van ilyen emberekkel... tisztelet a kivételnek!

2-3 napja történt velem a következő történet, amikor éppen a debreceni 2-es trolibuszon voltam és a Dobozi Lakótelepre mentem a barátnőmért. Természetesen megállt a Munkácsi Mihály utcán is, mikor látom, hogy egy járókeretes bácsi szállna fel a trolira a második ajtónál. Na gondoltam megint jön az első ajtózás, ahogy ez lenni szokott, ezért a bácsi (aki egyébként szerintem roma volt) indult volna az első ajtóhoz, hogy ott szálljon fel. Na igen ám, de az a bunkó sofőr nem várta meg, hanem szépen megszólaltatta a csengőt, bezárta az ajtót, ezután tett egy pillantást a járókeretes bácsira és mintha valami olyat mondott volna, hogy: "Vigyázz magadra" valami ilyesmi, de erre olyan ideges lettem, hogy legszívesebben kirángattam volna a kényelmes kis székéből a sofőrt és én magam vettem volna át a troli irányítását, felengedtem volna a bácsit, az meg majd "Vigyáz magára" kint a szabadban!!!!!!!!

De komolyan emberek! Ez akkora egy taplóság, egy féregség volt a részéről, hogy nem igaz. Ilyen egy szemét embert. Látta, hogy fel akar szállni!!!! Ezzel nem jöhet, hogy járókeretje van és kirúgják ha 1 perccel tovább vár! De azzal se jöhet, hogy roma ember és biztos nincs bérlete vagy buszjegye. És ha van??? Azt a sofőrt páros lábbal rúgnám ki, hogy ...áááh mindegy! Nagyon felidegesített, komolyan utólag gondolkodok mindig talán a leghelyesebben mert meg kellett volna nyomnom a vészjelzőt. Ilyen nincs. Néha gondolok csak bele abba, hogy néha a sofőrők bunkóbbak tudnak lenni, mint maga az utas. Csak mert azt hiszi, hogy ő az "atyaúristen", na persze tisztelet annak a kevés rétegnek, aki segít az utason ha kell. De ez szégyenfalra való, az ilyen türelmetlen ember ne menjen a DKV-hoz dolgozni. Majd még van egy másik ilyen történet is, azt is elfogom mesélni, mert ez nem maradhat szó nélkül.

Itt előre leszögezem mindenki előtt, hogy én nem lejáratni akarom ezeket a szerencsétleneket, MERT Ő MAGUK JÁRATJÁK LE MAGUKAT! Annyira mérges voltam erre a hülyére, hogy ott hagy járókerettel egy embert, és most mindegy, hogy kicsoda-micsoda mert az is ember ha lassan közlekedik is!

Alaposan gondolja meg mindenki, hogy megéri-e buszra, villamosra, trolira felszállni bottal, kerekesszékkel, járókerettel , mert a sofőrök nem szeretnek várakozni. Idegességemben egy képet is mellékelek, hogy melyik csodatrolin történt az eset. Ezekkel a járművekkel amúgy semmi bajom nincs...........

Üdvözlök mindenkit. Hosszú távollét után, ismét egy sajnos kellemetlen élményemmel gyarapítom a blogot. A következő sztori a Nagyerdőben történt, még tavaly  (2009) szeptemberben velem és a barátaimmal. A debreceni Nagyerdő szép és jó hely, nappal, de nem este. A történet így hangzik:

Egyik este gondoltuk azt a barátaimmal, hogy kisétálunk a Nagyerdőre, és beszélgetünk, hülyéskedünk, de nem gondoltuk volna, hogy nagyon rossz ötlet ez. Ugyanis az történt, hogy kicsit bentébb az erdőben, 3 fiatalabb roma srác állt az útunkba, egy kis pénzt kérni, de miután közöltük, hogy nincsen, na ezután már "komolyra" vették a helyzetet. A további dolog úgy alakult, hogy most már a kérdésük az volt, hogy mi van nálunk, és azt jól tennénk ha odaadnánk. Ezután a társaság bandavezére, odaszólt a másikhoz, hogy mi legyen velünk, erre azt felelte a gyerek, hogy hagyjuk a fenébe ezeket. Valamiért meggondolták magukat. Mi sem gondolkodtunk sokáig, gyorsan fogtuk magunkat, és amilyen gyorsan csak tudtunk, próbáltuk elhagyni a Nagyerdőt. Ők mellettünk jöttek, pár gúnyos megjegyzést tettek, aztán egy étteremből éppen kijövő nőt kezdtek el "molesztálni". Természetesen ez már közel volt a villamos megállóhelyhez, és miután ott azért nagyobb a forgalom, mint bent az erdőben, úgy gondolták jobb ha a csajt is hagyják, aztán azóta nem is láttuk őket. Az kiderült még, hogy ők is debreceniek, de még ki tudja hány ilyen bűnöző rohangál a város különböző pontjain. Én azt mondom, ez legyen tanulság mindenki számára, aki este a sötétben, valami kihalt részen sétálgat. Főleg aki egyedül jár. Mi 4-en voltunk, de ez őket nem tántorította el....

 

Éppen tegnap (a bejegyzés előtt 1 nappal) voltam tanúja 2 bliccelőnek, akiket a sofőr le is szállított a troliról. Két roma lányról van szó... És csak nem hagyhatták ki, hogy belekössenek a sofőrbe. Voltunk egy páran a trolin, de hát mit nézik azok. Sofőr elkezdi " leszálljak?", természetesen ő sem nézte jó szemmel ha kötözködnek vele!

Felfoghatatlan néha milyen primitív emberek vannak! Nem egy különleges eset, de azért gondoltam elmesélem.

Hát igen. Elég sok blogon jártam itt a Blog.hu-n belül és elég csalódott vagyok, hogy itt sincs kultúráltság. Nem az egészséges vitákra értem. De egy-két blog olvasását azért hagytam abba, mert véletlen rápillantottam a kommentekre és olyanokat láttam, hogy hűha el is ment a kedvem a továbbiaktól. Mi tagadás, örülök, hogy én eddig megúsztam!

Természetesen nem csak blogoknál volt ez így, hanem különböző honlapoknál is. Mert ha az egyik jobban tud valamit a másiknál, az "anyázásba" torkollik. Néha pár napra elkéne törölni a kommentezést mindenhonnan és addig-addig csinálni ezt míg mindenki normális nem lesz.

Szomorú, hogy ilyen is bekerült a Romló világunk című blogba, de sajnos ez is probléma. Persze itt is él a híres közmondás: " akinek nem inge, ne vegye magára"

Üdv!

Sajnos úgy látszik fényes nappal sem lehet biztos az ember:

Pár napja, éppen a Nagyállomáson vártam a barátnőm, amikor felfigyeltem egy kiabáló romaasszonyra. Egy idősebb házaspárra támadt (hozzáteszem sokan várták a buszukat). Sajnos az előzményeket nem láttam. Veszekedtek. Az idősebb úr, termetes ember volt természetesen mondta neki, hogy takarodjon onnan, de a romaasszony csak nem tántorított. A romaasszony nekiakart menni, de a termetes fickó jól megszorongatta. Erre a romaasszony hozzávágta a szeszesüveget, az a nagyállomás kövén csattant szerte széjjel, na ekkor már mindenki megijedt, aki várta a buszt. Nem nagyon segített ott senki annak a házaspárnak. Viszont a kedves asszony eltprte a házaspár esernyőjét is, azok meg szegények utána dobták. Feszültség pár percig még volt, de végül a házaspárnak is megjött az a busz, ami ha egy kicsivel hamarabb ér oda, (avagy nem késik) akkor talán nem történik ez meg...

Na persze nem éppen a szépségéről híres egyes buszmegállók vannak itt. Erről nem a DKV tehet persze, hanem azok a jó emberek akik szemetesnek hiszik (sőőőt valaki konténernek?) a buszmegállókat, és nyugodt szívvel elhajítják a szemetet oda és ráfirkantanak arra. Lássuk képekben ezt:

Nem is tudom kedves Olvasóim, hogy az a dolog, hogy lassan már az emberek nem érzik át a húsvétot a romló világ blogjára való-e?

Mindenesetre az szomorú tény, hogy megnézek egy hírt húsvétkor és még akkor is azt hallom, hogy veszekedésből leszúrt valaki valakit és meg is halt az áldozat.

De ami miatt a bejegyzést írom az azért van, mert úgy látom, hogy már nem érzik az emberek a húsvéti hangulatot. Senkinek nincs kedve locsolni menni, aztán senki nem várja a locsolókat stb. Húsvétnak ez a lényege! Számomra legalábbis a Húsvét egy lényeges ünnep... Mondjuk én csak azt sajnálom, hogy egyre több fiatalnál nem ünnep már a Húsvét! Az időseknél még igen. Na de azért azt mondom, vagyis csak remélni merem, hogy ennél rosszabb nem lesz a dolog. Mert azért még mindig sok embert láttam locsolkodni menni. Én csak pár évhez viszonyítom a mostanit itt Debrecenben ahogy láttam. A húsvét igenis nagy ünnep.

Milyen jól hangzanak a fent lévő italok kinek ez kinek az! Szeméttúrámon sajnos ilyenekbe is akadtam, méghozzá a síneknél, itt a környékünkön.

A mi környékünkön készűltek ezek a csodálatra nem méltó képek:

És egy másik, ami már a graffiti művészetét ábrázolja, nem éppen kellő helyen, deítéljék meg kedves olvasók:

Emberek..kérem, én nagyon nem szeretem azt, ha valaki más embert nevet ki, mert egy illetlen dolog, kettő meg nem esik jól! Számtalan történetem van arról is, amikor a személy véletlenűl elesett, elcsúszott, vagy bármi és éppen valamelyik közelben járó ember meglátta és kinevette. De kérdem én! Jól esne e nekünk is ha ezért kinevetnének? Hát nem... szerintem! Hanem ehelyett odamegyünk, a szerencsétlenűl járt emberhez megkérdezzük, nincs e valami baja és felsegítjük.

Kész...ennyi!

Nos az én véleményem szerint, hogy kiből lesz a gyilkos, talán több magyarázat is lehet.

Kezdjük azzal, hogy megszületik a gyerek, ki tudja milyen családban, vagy esetleg ezaz, hogy család nélkül és árva lesz. Ha családban születik, lehet az a magyarázat, hogy annyi ilyen filmet lát, hogy berögződik neki, hogy ezt szabad és majd felnőttkorában ez a berögződés, olyannyira elfajul, hogy meg is teszi. Mert annak idején nem szóltak rá a szülei, hogy ezt nem szabad nézni. Lehet hirtelen felindulásból is, ez az ember véleményem szerint a hirtelen haragját semmivel nem tudja csillapítani, nem tud másra gondolni kesereg egy személy miatt, vagy talán megalázás miatt és rosszul cselekedik. Általában ezek az emberek megbánják bűnüket, mert mikor megtette azt, hogy egy ember életét vette el, hirtelen haragja csillapodni kezd, észreveszi magát, nem érti miért tette, azt hiszi csak álmodik, de sajnos kiderűl számára, hogy ez a valóság.

Ha árva lesz, akkor megint másról beszélhetünk hiszen az megint egy új szálhoz vezet, ami általában gyerekotthonokban végződik, de a legtöbb gyerek ott nem érzi jól magát, elmegy lopni, drogozni, lányok saját magukat árulják aztán felnőttkorban már akár a legrosszabbra is vetemedhetnek, csakhogy pénzt szerezzenek...

Ugye nagyon sokszor hallani azt a hírt, hogy a gyerekek egymást piszkálják és bántják a suliban. Sőt ezekről van aki felvételt közöl, aztán felteszi valami videó megosztó oldalra, és este már a hírekben szerepel. Persze ezek lehetnek, igazi verekedések vagy csak megjátszott verekedések. Az én sulimban (szakközép) ahova jártam, volt olyan is, a tanárok elmondása alapján, hogy a suli előtt vertek meg valakit. Elvileg lánydolog miatt... De kérdem én! Mire jó ez? Nem egyszer, nem kétszer láttam már olyan helyzetet az iskolámon belűl is, hogy majdnem verekedések alakultak ki. Annyi tanár van, de mégsem tudnak rendet kialakítani. Persze, hogy nem tudnak... Annyi tanár nincs, hogy minden termet felügyeljen, akkor nagyszünetekben a tanár elmegy a tanáriba, így a gyerekek egyedűl maradnak aztán jönnek a problémák. Így verekedhetnek is, tudják azt hogy a 20 perces nagyszünetben egy felnőtt sem fog bemenni hozzájuk, aztán a tanárok úgy gondolják, hogy abban az iskolában biztos nem történhet olyan, és mire visszamegy órát tartani, (kicsit durva leszek) azt látja, hogy egy diákját megverték és a mentőket kell hívni. Vannak ilyenek és lesznek is. Súlyosabb az a dolog, amikor már a tanár sem tud mit tenni! Hiszen vannak olyan gyerekek, sajnos általános iskolában is, ahol nem félnek semmitől és senkitől, és azt csinálnak amit akarnak. Ezt a gyermeket nevelni már nagyon nehezen lehet a jóra. Verekedik, cigarettázik, iszik... és akkor mi lesz később? Akár gyilkolás is.

Nos emberek... azt hinnénk a buszban már nem történhetnek mások. Legalábbis én azt hittem volna. De megint egy olyan történetet kell, hogy elmeséljek, ami nem volt mindennapi:

Egy barátommal tegnap este azaz (2010. március 22.-n) felültünk a 48-as buszra. Kimentünk a végállomásra, hogy lefényképezzük milyen szeméttenger van ott. Nem túlzok majd meglátjátok. Na szóval utazunk egy barátommal a buszon, amikor irdatlan büdöset éreztünk és hallottuk, hogy valaki sprayyel fújja vagy magát vagy valamit... Hátranéztünk, és ott egy gyerek (roma volt, párhuzamosan a székben meg ott ült a testvére, anyja vagyis gondolom, hogy az volt ez nem biztos) fújja festékszóróval a kabátját. De komolyan úgy fújta, hogy közben az egész buszt elárasztotta. A sofőr valami oknál fogva leszarta az egészet, az megállóról, megállóra ment tovább. Előttünk egy fiú, szerencsére kinyitotta az ablakot, és a gyerekre is szólt, meg a velem utazó barátom is, de hát ügyet se vetettek rá. A gyerek miután abbahagyta, szépen lehúzta az ablakot kieregette a fújással keletkező gázt, aztán az üres dobozt, szépen kihajította az ablakon. Az anyja szart az egész ügyre... ( A történet Debrecenben zajlódott)

Emberek! Félre ne értse senki... Főleg ha vannak roma olvasóim.Nem őket járatom le. A történetben igaz, hogy közölni fogom kiről van szó, de én a "Romló világunk" című blogomban, nem különböztetek meg senkit sem. Se magyar embert, sem romát. Hisz nem egy, nem két magyar embert láttam, úgy viselkedni, hogy ajjaj! A másik dolog, hogy "neveket" említeni, lejáratni azzal, hogy kiteszem az arcképét senkit sem fogok.

Nem csak a szemét.... az is..De! Még itt van a csomó graffiti is, ami a házak falait csúnyítják. Oké aluljárókban, híd alatt valóban szinte kiszinesíti az egész helyet, na de más emberek házfalain? Elképedek néha, komolyan. Eszembe nem jutna nekem, más falát lefírkálni. Ráadásul a mi környékünkön tele vannak. Odafesti a monogramját az összes falra. Így most már mindenki láthatja, hogy mindenki a rosszpéldát követi, ezt tanulja meg, hogy nem csak odaszemetel, hanem más falait is lefírkálja. Persze azoknak a legrosszabb, akiknek a házuk pont az utcára esik. Nem is beszélnék tovább. A most következő kép, nem saját gyűjteményből származik, de én és egy pár barátom fogunk párat készíteni:

És...

Igaz szokták mondani még én is az vagyok. Gyerek! Na de amiket látni szoktam az utcán, városban, vagy egészen máshol, na az már egészen aggasztó! Komolyan mondom, hogy a mai gyerekek azok olyanok mintha nem is emberek lennének. Pár példa: már most cigizik, iszik némelyik, furcsán öltözködik de az nem gyerekhez méltóan, állandóan vere kednek, lopnak,káromkodnak, szemetet hajígálnak. Na már most, szerintem az nem a helyes nevelést kapta, vagy nem is kapott nevelést, esetleg nevelést az kapott csak a csomó kedves barát belevitte. Azt ajánlom emberek nagyobb figyelmet szenteljünk együtt, a gyerekek nevelésére. Akárki olvassa el ezt a cikket. A híradóban annyira nem látom, hogy ezzel foglalkoznának. A csomó bulvár műsor helyett, ilyeneket kéne szolgáltatni. Mert egy bulvárműsorból senki nem tanul...vagyis igen a rossz példát. Ha kicsikorától kezdve azt tanulja, és azt a példát látja, hogy milyenek a szülei, azt ő megjegyzi,megtanulja,memorizálja és talán később is olyan lesz. Így nem kell félni, hogy mások ablakát törik be. Ezért mondom azt, hogy a helyes irányt nekünk kell megtalálni. Akárhogy is jön a szavazás...rajtunk múlik főleg, hogy a gyerekből milyen ember lesz... nem a szavazásból!

A sztori már nem is tudom, mikor volt már talán 2 éve is amikor a következő fura esetnek a tanuja voltam:

Egy hajléktalan öregasszony, a nagyállomáson kiszúrt magának egy ruhásboltot. Én ott voltam közelben hiszen vártam a buszt. Látom bemegy a boltba...vagyis ez az, hogy nem ment be. A bolt elé tettek akciós árukat, amit ő úgy gondolt ha kint van az üzlet ajtaja előtt, az már nem kell senkinek sem. Ezért fogott pár zoknit, és más egyebet, betette a táskájába és szépen elkullogott. Csakhogy nem sokáig, mert az eladó utána futott, kitépte az onnan eltulajdonított dolgokat, és visszavitte az üzletébe... Az eset fényes nappal történt.

Mennyi ilyet szoktam én látni! Megjegyzem lassan saját képeim is lesznek ahol én és a barátaim fogjuk elsütni a szemét felett a fényképezőgépet!

Na a következő sztoriban szereplő asszonynak tényleg odaszóltam volna a legszívesebben. Hogy is volt az egész:

Megyek el otthonról, alig teszek pár lépést és látom, hogy egy romaasszony árul pár dolgot. Nem messze tőlünk becsengetett egy néninek, az ki is jön mondta, hogy mindjárt jön. Bement látom a romaasszony elővesz egy cigarettásdobozt, kiveszi utolsó szál cigijét. Nézem oké üres a doboz mit fog vele csinálni? Kitalálja valaki? Hát persze! A néni kapuja elé dobta a cigarettásdobozt...na akkor nagyon felhúztam magam. Azt mondtam na ebből elég volt inkább megyek utamra tovább. Közben persze magamban: -Mit képzel ez magáról? Legközelebb bemegyek a TESCO-ba, az eladók meg a szemetet odadobálnák...blablabla! És mentem utamra tovább!

De emberek. Nem az volt a baj, hogy roma volt! Félre ne legyen értve! De árulta a dolgait... (Hogy lopott, használt, saját dolog volt az nem érdekel) És a szemetét meg odadobja, ahol talán épp vásároltak volna!

Iszonyat mérges voltam akkor!

Igen nagyon szomorú látnom, hogy egyre több a hajléktalan. Oké voltak,vannak és lesznek is. De amikor már kötözködnek is az emberrel, azt már nem nagyon szeretem. Sajnos azt is látom, hogy egyre több hajléktalan hülyűl meg. Nagyon sokan a buszokra szállnak és ott alszanak! Van amelyik énekel, van aki kiabál...stb! Na de a következő esetem nagyon felmérgesített:

Egy hajléktalan: -Hello bocsi nincs egy cigid! Jó lenne ha adnál egyet...
Én: -Sajnálom de nem tudok adni, mert nem dohányzom!
A hajléktalan: -Szerencséd, hogy én jöttem ide és nem a társam... (A társa más emberektől kéregetett)

De komolyan. Ez nagyon felmérgesített... Mi az, hogy ha a társa jön ide? Megöl engem, vagy leszúr, esetleg behúz...vagy mi??? Nem bánom ha valaki tőlem kér, emberek (olvasóim) én nem bánom! Adok...ha van! Ha nincs akkor persze nem, mert olyankor mit tudnék adni??? A telefonomat? Nem! De az amikor ilyen fenyegetően szól be valaki, azt már nagyon nem szeretem! Bár én valahogy mindig szívesebben adtam annak, aki egy hangszeren játszott... És tényleg jó muzsika volt!

Nagyon nagyot nézek mikor a gyerekre mondják, hogy micsoda neveletlen gyerek ez?

De megnézek a városban egy pár felnőttet...és hááát mit mondjak nem csodálom. Azért a felnőtt férfiak és nők többsége is tehet róla...teszem hozzá tisztelet a kivételnek! Hisz a gyerek kitől tanul vegyük át a következőt:

1. Apjától
2. Anyjától
3. Akár testvéreitől
4. A környezetétől
5. Barátaitól

Nem véletlenűl kerűlt a 2 szülő az első két helyre. Igaz még csak 21 éves vagyok, lehet hogy keveset tanultam még, de nem hiszem, hogy a gyereknek jót tesz az, ha az apjától például azt tanulja, hogy "na fiam nekem minden este innom kell a közeli kocsmában" ahogy az se ha az anya mondja ezt és valóban iszik is. A mérték betartásával persze nem lenne semmi baj. De a 2 szülő nagy feladata, hogy a gyermekből legyen valaki majd ha felnő egyszer! És sokszor a felnőttek is hibásak... 

A következő a szitu:

Sétálok az utcán, hogy beszívjam a friss levegőt, ráadásúl lassan tavasz, mikor elhangzik valahol hogy "anyád"!

Felszállok egy buszra, ahol ismét meghallom, hogy Anyád!

Bárhova megyek, bárhol járok mindenhol találkozok ezzel!
 

Most tényleg olyan nagy szám aki "leanyádozza" a másikat? Mert szerintem nem!

Nekem például még nem jutott eszembe, még ha közel is álltam ehhez a szóhoz! Jó-jó mondtam már én is, de akkor tényleg nagyon mérges lehettem valamire!

Ismét egy buszos téma lesz a mostani bejegyzés témája. Méghozzá az, hogy megannyiszor látom, hogy a buszokon az idősek állnak?

Én tudom rosszul, vagy szerintetek is, az idősebbeket, a terhes anyákat, vagy kisgyermekkel utazót kéne engedni, hogy leüljön. Nos ítélje meg ezt mindenki magában. Én viszont úgy tanultam, hogy átengedem az űlőhelyet az előbb emlegetett személyeknek. Persze kérdem én? Tényleg ennyire fáradt lenne afiatalság és nem ültek eleget az iskola padjában? Válaszokat kommentekben kérem a bejegyzés alján... Szóval ha ez nem is annyira nagy bűn de egy szó: Illedelem. Másnak semmit nem ér, egy idős embernek: sokat...

Ez az én véleményem!